16. Gyakorlati tanácsok a vasárnaptörvényhez való viszonyulásról

Ne viselkedj kihívóan!

Gyülekezeteink tagjaiban olyan jellemvonások élnek, amelyek – hacsak nem vigyáznak éberen – indulatossá teszik őket, mert a vasárnapi munkavégzéshez való joguk elvételét helytelenül értelmezik. Ne heveskedjetek, ha erről a kérdésről esik szó, hanem vigyetek mindent imában Isten elé! Egyedül ő tudja féken tartani az uralkodók hatalmát. Ne cselekedjetek elhamarkodottan! Senki ne kérkedjen oktalanul a szabadságával, felhasználva azt a rosszhiszeműség köpenyeként, hanem mint Isten szolgái „mindenkit tiszteljetek, az atyafiúságot szeressétek; az Istent féljétek; a királyt tiszteljétek” (1Pét 2,17).

Ez a tanács igazán értékes lesz mindazok számára, aki szorult helyzetbe kerülnek majd. Semmit nem szabad tenni, ami kihívónak tűnhet, vagy rosszhiszeműségként lehet értelmezni (2MR, 1898, 193-194.o.)

Tartózkodj a vasárnapi munkavégzéstől!

Ami a déli területet illeti, olyan bölcsen és óvatosan kell dolgoznunk, amennyire csak lehetséges, és oly módon, ahogyan Krisztus is tenné. Az emberek hamar ki fogják találni, mit hiszel a vasárnapról és a szombatról, ezért kérdezgetni fognak. Akkor elmondhatod nekik, de ne olyan módon, hogy a figyelmüket a munkádra irányítsd! Ne lehetetlenítsd el a munkád végzését saját magad azzal, hogy vasárnap dolgozol...

Ha valaki nem dolgozik vasárnap, az nem jelenti azt, hogy felvette magára a fenevad bélyegét... Olyan helyeken, ahol annyira erős az ellenállás, hogy üldözés támadna, ha vasárnap dolgoznánk, a testvérek tegyék ezt a napot az igazi missziómunka alkalmává. (SW, 1895, 69-70.o.)

Ha ide jönnének és azt mondanák, hogy „hagyd abba a munkát és zárd be a nyomdádat vasárnap”, én nem mondanám nektek, hogy … „folytasd a nyomtatást”, mert nem emiatt kerülsz összeütközésbe Isteneddel! (Ms,1898, 163.o.)

Ne szabad úgy éreznünk, hogy utasítást kaptunk, ingereljük a vasárnapot bálványozó szomszédainkat azzal, hogy eltökélt erőfeszítésekkel munkát végzünk ezen a napon a szemük láttára, azzal a szándékkal, hogy megmutassuk függetlenségünket. Nőtestvéreink ne a vasárnapot válasszák a mosott ruha közszemlére tételére. (3SM, 399.o.)

Végezzünk lelki munkát vasárnap!

Megpróbálok válaszolni arra a kérdésedre, hogy mi az, amit ne tégy abban az esetben, ha a vasárnaptörvények életbe lépnek.

Az Úrtól nekem adott világosság, amelyet akkor kaptam, amikor mi éppolyan válságnak néztünk elébe, mint amilyenhez ti tűntök közeledni, az volt, hogy amikor az embereket egy alulról származó hatalom a vasárnapünneplés kikényszerítésére indítja, a hetednapi adventistáknak azzal kellett megmutatni a bölcsességüket, hogy tartózkodnak a közönséges munkától ezen a napon, és missziós erőfeszítéseknek szentelik azt.

A vasárnaptörvényekkel való szembeszegülés csak eltökéltebbé teszi a törvényhozást szorgalmazó vallási fanatikusokat az üldözésben. Ne adjatok alkalmat nekik arra, hogy törvényszegőnek nevezzenek benneteket... Senki sem kapja meg a fenevad bélyegét azért, mert megmutatja, hogy megértette: bölcs dolog megőrizni a békességet azáltal, hogy tartózkodik a munkától, ami megütközést kelt...

A vasárnapot felhasználhatjuk olyan különböző munkaágak előbbre vitelére, amelyek sokat végezhetnek az Úrért. Ezen a napon szabadban tarthatunk összejöveteleket és házaknál. Házról-házra való munkát lehet végezni. Azok, akik írnak a cikkeik megírásárának szentelhetik ezt a napot. Amikor csak lehetséges, tartsunk istentiszteleteket vasárnap! Tegyük ezeket az összejöveteleket különösen érdekessé! Énekeljünk valódi megújulási énekeket, és beszéljünk erővel és meggyőződéssel az Üdvözítő szeretetéről! (9T, 1919, 232-233.o.)

vigyük ki a diákokat, hogy különböző helyeken összejöveteleket tartsanak, és orvosi missziómunkát végezzenek! Az embereket otthon fogják találni és ragyogó alkalmuk lesz az igazság bemutatására. A vasárnap ilyen módon történő eltöltése mindig elfogadható az Úr számára. (9T, 1909, 238.o.)

(Az utolsó napok eseményei – 100-102.o.)

2011-09-28 - 16. szám